Községháza
1899-ben épült, helyi műemléki védelem alatt álló épület, melyben a közös önkormányzati hivatal székhelye, amelyben házasságkötő terem van, továbbá a postai kirendeltség működik benne.
Evangélikus templom (1882)
A község központjában áll a vidéki klasszicizmus egyik utolsó példája ez az evangélikus templom. Fennállása során az időjárás számtalanszor megtépázta. Két alkalommal vihar tett komoly károkat az épületben. 1978-ban az akkor közel 100 éves épület tornya annyira megsérült, hogy újjá kellett építeni; ekkor került helyére a mai, zömökebb és alacsonyabb toronysisak. 1994-ben a templom külsejét teljesen felújították. Majd jégvihar rongálta 2010-ben, és felújítása után 2014. szeptember 13-án Gáncs Péter püspök újraszentelte.
A település alapításának 150. évfordulójára emlékező obeliszk (1994)
A települést alapító első telepesek 1844-ben érkeztek a környékbeli nagyobb szlovák településekről, illetve az észak-magyarországi vármegyékből. Ennek 150. évfordulója alkalmából állította emlékként a község önkormányzata 1994-ben, a közvetlenül az önkormányzat épülete előtt található obeliszket.
Halas fiú – díszkút
A település főterén látható Kiss Jenő Ferenc szobrászművész ”Halas fiú” díszkútja. A kútszobor a játszás örömét eleveníti meg. A díszkút az önkormányzat melletti ápolt parkban, a játszótér előtt, az elő világháborús emlékmű mögött található.
Első világháborús emlékmű
Martinelli Jenő 1924-ben készült szobra. A település központjában kialakított téren, az evangélikus templommal szemben van felállítva az 1914-1918 évi világháborúban a hazáért hősi halált halt Csanádalberti hősök emlékműve. A talapzaton kürtöt megszólaltató katona, lábainál tölgyfa levelekkel van ábrázolva. A talapzat hátsó oldalán a hősök nevei olvashatók. A szobor 2016-ban pályázatból felújításra került.
Négy kopjafa és a Székelykapu a község központjában
A Hargita megyei település Oklánd, más néven Homoródoklánd ajándékai. A székelykapu az önkormányzat főbejáratát díszíti. A négy kopjafa az első világháborús emlékmű körül kapott helyet.
Az 1848-as forradalom emléktáblája
Az önkormányzat épületének falán elhelyezett márvány emléktábla az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket.
Csikóspuszta
Természeti vonzerőt jelent A Körös –Maros Nemzeti Park részeként az 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi puszta, a Montág- és Balsovics-puszta, amely a madárvonulási folyosó része is. Az országban itt a legnagyobb a daruvonulás, valamint jelentős túzok-, rétisas-, fecske-, egerészölyv-, vércse– és gyurgyalag populáció él. Megtalálható az ősgyep, a tavaszi hérics és a kamilla is.
Művelődési Ház
A település 2016 októbere óta büszkélkedhet a pályázati támogatásból megvalósult új intézményével, amely nem csak a helyi lakosság részére szolgál közművelődési, szórakozási, sportolási lehetőséggel, hanem mikrotérségi rendezvények lebonyolítására is alkalmas.
Emlékkő a köztemetőben
A magyar nemzetiséget sújtó szomorú eseményekre emlékezésül állíttatta az önkormányzat 2017-ben. Az emlékkövön elhelyezett táblák és idézetek emlékeztetnek az I. és II. világháborús történésekre, jelzi Trianon tragédiáját, utal a 70 éve történt a csehszlovák-magyar lakosságcserére, az 1956-os forradalomra. Az emlékkövet félkörívben a 9 hősi halott fejfája veszi körül, míg mögötte a II. világháborús hősi halott fejfája és kopjafa áll.
Nicsovics-kastély
Tulajdonosi viszonyai: 1897-ben még biztos nem volt birtokos a Nicsovics família Csanádalbertiben, 1911-ben viszont Nicsovics (I) György már 135 katasztrális holdas földterülettel rendelkezett a településen.A szerb eredetű Nicsovics család a török hódoltság elől menekült Magyarországra, a família a XIX. században Topolyán és Nemesmilticsen élt, ahol főként kereskedelemmel foglalkozott. Nicsovics (I) György halála után Nicsovics (II) György örökölte az itteni birtokot, az ő fia, Nocsovics (III) György irányításával építették fel 1923-ban a kastélyt, amely kései historizáló stílusjegyeket kapott. (A kúria portikuszának lépcsője alatt az építkezés közben – a családi hagyomány szerint – egy üveget helyeztek el, ennek belsejében vastag papírlapok találhatók, amelyeken az építkezéssel kapcsolatos adatokat jegyezték fel. 1945-ben a kisajátításkor Nicsovics (III) Györgytől a földet elvették, a kastélyt pedig az államosítást követően a helyi tsz használta raktárként. A rendszerváltást követően a kastély – mint annyi más társa – gazdátlanul állva elindult az enyészet felé. A kastély parkjának növényzete is teljesen elvadult, az épületet is benőtte. Megmentésért kiált.
Községháza
1899-ben épült, helyi műemléki védelem alatt álló épület, melyben a közös önkormányzati hivatal székhelye, amelyben házasságkötő terem van, továbbá a postai kirendeltség működik benne.
Evangélikus templom (1882)
A község központjában áll a vidéki klasszicizmus egyik utolsó példája ez az evangélikus templom. Fennállása során az időjárás számtalanszor megtépázta. Két alkalommal vihar tett komoly károkat az épületben. 1978-ban az akkor közel 100 éves épület tornya annyira megsérült, hogy újjá kellett építeni; ekkor került helyére a mai, zömökebb és alacsonyabb toronysisak. 1994-ben a templom külsejét teljesen felújították. Majd jégvihar rongálta 2010-ben, és felújítása után 2014. szeptember 13-án Gáncs Péter püspök újraszentelte.
A település alapításának 150. évfordulójára emlékező obeliszk (1994)
A települést alapító első telepesek 1844-ben érkeztek a környékbeli nagyobb szlovák településekről, illetve az észak-magyarországi vármegyékből. Ennek 150. évfordulója alkalmából állította emlékként a község önkormányzata 1994-ben, a közvetlenül az önkormányzat épülete előtt található obeliszket.
Halas fiú – díszkút
A település főterén látható Kiss Jenő Ferenc szobrászművész ”Halas fiú” díszkútja. A kútszobor a játszás örömét eleveníti meg. A díszkút az önkormányzat melletti ápolt parkban, a játszótér előtt, az elő világháborús emlékmű mögött található.
Első világháborús emlékmű
Martinelli Jenő 1924-ben készült szobra. A település központjában kialakított téren, az evangélikus templommal szemben van felállítva az 1914-1918 évi világháborúban a hazáért hősi halált halt Csanádalberti hősök emlékműve. A talapzaton kürtöt megszólaltató katona, lábainál tölgyfa levelekkel van ábrázolva. A talapzat hátsó oldalán a hősök nevei olvashatók. A szobor 2016-ban pályázatból felújításra került.
Négy kopjafa és a Székelykapu a község központjában
A Hargita megyei település Oklánd, más néven Homoródoklánd ajándékai. A székelykapu az önkormányzat főbejáratát díszíti. A négy kopjafa az első világháborús emlékmű körül kapott helyet.
Az 1848-as forradalom emléktáblája
Az önkormányzat épületének falán elhelyezett márvány emléktábla az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket.
Csikóspuszta
Természeti vonzerőt jelent A Körös –Maros Nemzeti Park részeként az 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi puszta, a Montág- és Balsovics-puszta, amely a madárvonulási folyosó része is. Az országban itt a legnagyobb a daruvonulás, valamint jelentős túzok-, rétisas-, fecske-, egerészölyv-, vércse– és gyurgyalag populáció él. Megtalálható az ősgyep, a tavaszi hérics és a kamilla is.
Művelődési Ház
A település 2016 októbere óta büszkélkedhet a pályázati támogatásból megvalósult új intézményével, amely nem csak a helyi lakosság részére szolgál közművelődési, szórakozási, sportolási lehetőséggel, hanem mikrotérségi rendezvények lebonyolítására is alkalmas.
Emlékkő a köztemetőben
A magyar nemzetiséget sújtó szomorú eseményekre emlékezésül állíttatta az önkormányzat 2017-ben. Az emlékkövön elhelyezett táblák és idézetek emlékeztetnek az I. és II. világháborús történésekre, jelzi Trianon tragédiáját, utal a 70 éve történt a csehszlovák-magyar lakosságcserére, az 1956-os forradalomra. Az emlékkövet félkörívben a 9 hősi halott fejfája veszi körül, míg mögötte a II. világháborús hősi halott fejfája és kopjafa áll.
Nicsovics-kastély
Tulajdonosi viszonyai: 1897-ben még biztos nem volt birtokos a Nicsovics família Csanádalbertiben, 1911-ben viszont Nicsovics (I) György már 135 katasztrális holdas földterülettel rendelkezett a településen.A szerb eredetű Nicsovics család a török hódoltság elől menekült Magyarországra, a família a XIX. században Topolyán és Nemesmilticsen élt, ahol főként kereskedelemmel foglalkozott. Nicsovics (I) György halála után Nicsovics (II) György örökölte az itteni birtokot, az ő fia, Nocsovics (III) György irányításával építették fel 1923-ban a kastélyt, amely kései historizáló stílusjegyeket kapott. (A kúria portikuszának lépcsője alatt az építkezés közben – a családi hagyomány szerint – egy üveget helyeztek el, ennek belsejében vastag papírlapok találhatók, amelyeken az építkezéssel kapcsolatos adatokat jegyezték fel. 1945-ben a kisajátításkor Nicsovics (III) Györgytől a földet elvették, a kastélyt pedig az államosítást követően a helyi tsz használta raktárként. A rendszerváltást követően a kastély – mint annyi más társa – gazdátlanul állva elindult az enyészet felé. A kastély parkjának növényzete is teljesen elvadult, az épületet is benőtte. Megmentésért kiált.